A klímaváltozás, mely feltartóztathatatlanul itt van mindennapjainkban egyre többször szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő. Emiatt gyakrabban hallani arról, hogy a rövid idő alatt lezúduló hatalmas mennyiségű esőt nem tudja befogadni a csapadékvíz elvezető rendszer és ez elöntésekhez vezet. Az utóbbi években megnövekedett a rendkívüli csapadék-események száma és az előjelzések szerint a lokális, helyi jellegű, nagy intenzitású esőzések gyakoribbá válnak a közeljövőben.
Magyarországon a csapadékvíz elvezetésének feladata, valamint a csatornahálózat felújítása is az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. A csapadékvíz elvezető hálózatok tervezésekor többéves gyakoriságú záporintenzitást vettek/vesznek figyelembe a tervezők, tehát a csatorna keresztmetszete elvileg elegendő lenne arra, hogy a legtöbb helyen elvezesse a felgyülemlett esővizet. A gond azzal van, hogy az utóbbi néhány évben a csapadék intenzitása jelentősen megnőtt, felülírva a korábbi méretezési elveket, azaz rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadék esik le, amit azonnal nem tud elvezetni a rendszer. A kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett évről-évre egyre több a leaszfaltozott és lebetonozott terület a városokban, ezzel arányosan egyre kevesebb az a zöldterület, amely elnyelhetné a lezúduló csapadék egy részét. A csapadékvíz elvezető árkok gondozásának hiánya is jellemző probléma napjainkban. További jelentős probléma ezen a területen, hogy sok esetben a csapadékvíz hol direkt, hol indirekt módon, de a szennyvízcsatornába kerül. Azokon a helyeken, ahol elválasztott rendszerű a csatornahálózat (az ország nagy részén ez így van), tilos a csapadékvizet bevezetni a szennyvízhálózatba, ugyanis ezzel a szennyvízelvezető és -tisztító rendszer fenntarthatósága kerül veszélybe, a többi (mélyebben fekvő területen lakó) fogyasztónak pedig komoly problémája származhat belőle.
A Magyar Víziközmű Szövetség és a víziközmű szolgáltatók az utóbbi években többször is jelezték, hogy probléma jelentkezhet a klímaváltozás következtében fellépő szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A teljes körű megoldást a csapadék elvezető rendszerek kapacitásának bővítése sem hozná meg, a csapadékvíz elvezető műveket nem lehet a végtelenségig bővíteni, mivel ez gazdasági szempontból finanszírozhatatlan. A megoldás a korszerű, integrált csapadékvíz gazdálkodás lehetne, lokális víz visszatartással, korszerű tározási módszerek alkalmazásával, amelynek megvalósítása – az anyagiakon kívül – személetváltást, odafigyelést és egy egészen más, rendszerszintű együttműködést igényelne.
A klímaváltozás hatásaiért, így a villámárvizekért, az elöntésekért, illetve ezek által okozott károkért nem lehet kizárólag az üzemeltetőket ¬felelőssé tenni. A meglevő vízilétesítmények üzemeltetői csak a tervezett és megépített kapacitásokat tudják legjobb tudásuk szerint működtetni, ha arra elegendő forrást kapnak a közművek tulajdonosaitól. Fontos emlékeztetni arra is, hogy a közműtulajdonosok felelőssége a rekonstrukció és a kapacitásnövelő beruházások végrehajtása is.
Tehát csak közösen – a települések, mint közműtulajdonosok, az üzemeltetők és a lakosság, mint közműfelhasználók – tehetünk meg mindent a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. A kulcsszó itt azon van, hogy közösen, hiszen mindannyiunk érdeke az, hogy megállítsuk ezt a gyors tempóban haladó klímaváltozást és – amennyire lehet - élhetőbbé tegyük a Földet mind a magunk, mind pedig az utánunk következő nemzedékek számára.