Az Önkormányzati törvény megalkotása óta a települési önkormányzatok kötelező feladata a település egészséges ivóvízzel történő ellátása. A szennyvízelvezetés és tisztítás 2003. évtől vált kötelező feladattá. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény értelmében az ár megállapítási jogkör - az önkormányzati tulajdonú vízi közművek esetén - a tulajdonos települési önkormányzat képviselő testületéé.
Minden évben a Szolgáltató közgyűlése határozatban fogadja el az előterjesztett díjjavaslatot, melyet megküld a hatósági ár megállapítójának, azaz a települési Önkormányzat képviselő testületének, aki köteles az ármegállapítást közzé tenni, vagy a díjjavaslat elutasításáról a Szolgáltatót értesíteni.
Az Önkormányzat a hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban teszi közzé, melyről legkésőbb az ár érvénybelépésével egyidejűleg köteles a lakosságot tájékoztatni.
Az ár meghatározására hatással vannak az ide vonatkozó jogszabályok, a várható gazdasági iránymutatások, a műszaki változások, a fogyasztási szokások változása és sok más külső hatás is.
Az önköltség típusú ár felépítése a Szolgáltató önköltség számítási szabályzatában leírtak és a számlatükör figyelembe vételével történik, mind a közvetlen költség, mind a felosztásra kerülő általános költségek és ráfordítások tekintetében.
A Szolgáltató érvényesíteni kívánja a 2000-ben elfogadott EU Víz Keretirányelvében foglaltakat, mely szerint a víz árának fedeznie kell az összes költséget, mely költség jelenti a pénzügyi, az erőforrás és a környezeti költségeket egyaránt. A víz reális árának biztosítania kell a takarékos gazdálkodást, illetve forrást kell képeznie az erőforrások megőrzésére. A fogyasztóknak jobban hozzá kell járulniuk azok megtérüléséhez, valamint a Szolgáltató érvényt kíván szerezni a „szennyező fizet” elvének, ezért a Szolgáltató az alábbi fogyasztói kategóriákat hozta létre az ivóvíz szolgáltatásnál és szennyvízelvezetés és tisztításnál:
- lakossági fogyasztók
- állami, önkormányzati és egyéb intézmények
- közületi fogyasztók
Ivóvíz szolgáltatás egységdíja
Az ivóvízszolgáltatásért fizetett díjakra a kéttényezős szerkezet a jellemző, melynek lényege, hogy a fogyasztók vízmérő átmérőnként differenciáltan havi alapdíjat fizetnek függetlenül a fogyasztásuktól, ezen felül, a felhasználás függvényében, fogyasztásfüggő díj (m3 díj) kerül kiszámlázásra. Az alapdíj az állandó költségek egy részére nyújt fedezetet (amortizációs költségek, vízkészlet használati díj, energia lekötési díj, készenléti költségek, egyes fenntartási költségek, stb). Az ivóvíz szolgáltatás fogyasztásfüggő díja az egyes fogyasztói kategóriákban (lakossági, állami, önkormányzati és egyéb intézmények, valamint közületi fogyasztók) eltérő.
Szennyvízelvetés és tisztítás egységdíja
A szennyvízelvezetés és tisztítás díja egytényezős szerkezetű, amely kizárólag a fogyasztásfüggő díjat tartalmazza fogyasztói csoportonként eltérő nagyságban.
A differenciálás során fokozott figyelmet szentelünk a szennyezés mértékére, ezért itt is 3 kategóriát különböztetünk meg:
- lakossági fogyasztók
- állami, önkormányzati és egyéb intézmények
- közületi fogyasztók
A fenti díjmeghatározás azokra az esetekre vonatkozik, amikor a közületi fogyasztó által kibocsátott szennyvíz elfogadható minőségű és a tervezési paraméterek és közcsatornába bocsáthatósági paraméterek közé esik, míg az ennél magasabb szennyezettségű vizek egyedi szerződés alapján, külön környezetvédelmi engedély birtokában, egyedi díjképzési kategóriába tartoznak. Ezen felül a szolgáltatási díjat, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján, vízterhelési díj terheli még.